Született :
1903 december 28-án
Budapest
Elhunyt :
1957 február 8-án
Washington
|
Fontosabb évfordulói: |
|
|
1937 |
megkapja
az amerikai állampolgárságot |
|
|
|
|
Neumann elõrelátását
és mély humanizmusát mutatja, hogy a Neumann elvet sohasem engedte
szabadalmaztatni.
Azért hogy ezt megakadályozza az elvet egy publikációjában nyilvánosságra
hozta, ami megakadályozta a szabadalmaztatást.
Azt mondta, hogy a számítógép nem egy vagy több emberé, hanem az
egész emberiségé, nem egy ember találta ki, hanem matematikusok
és mérnökök hada.
Ellene volt annak, hogy ebbõl egy vagy két ember hasznot húzzon
vagy üzletet csináljon.
"A fejlõdés ellen nincs gyógymód."
Neumann János
|
|
"Neumann észjárását ismerve néha eltûnõdöm,
hogy nem egy magasabb rendû faj egyik képviselõjével állok-e szemben,
aki nem is ember, hanem félisten, de olyan alaposan kiismerte az
embert, hogy tökéletesen utánozni tudja."
Hans
Bethe
(Nobel-díjas
fizikus)
|
|
1903- |
ben született Budapesten. |
1909- |
1913 között járt elemi iskolába. |
1913- |
tól a fasori evangélikus gimnáziumban
tanult tovább. Két évvel késõbb Wigner
Jenõt is ide íratták. |
1917- |
1918-as tanévben elnyerte
az V. osztály legjobb matematikusa címet. |
1920- |
ban pedig az ország legjobb
matematikus-diákja kitüntetést. Mire leérettségizett, már matematikusnak
számított. |
1921- |
szeptember 14-én beiratkozott
a budapesti tudományegyetem bölcsészkarára. Fô tárgya a matematika
volt, melléktárgyai a fizika és a kémia. Ezenkívül a Pázmány Péter
Tudományegyetemhez kötötte formális kapcsolat.
Doktori disszertációjának címe:
Az általános halmazelmélet axiomatikus felépítése. |
1921- |
ben kezdte tanulmányait a
berlini egyetemen. |
1924- |
ben a zürichi Eidgenössische
Technische Hochschule-n folytatta tanulmányait. |
1926- |
március 13-án fogadták doktorrá. |
1926- |
októberében szerezte meg vegyészmérnöki
diplomáját. Ezután Göttingenbe, a német matematika fellegvárába ment,
ahol David
Hilberttel dolgozott együtt. |
1926- |
december 7-én tartotta meg
elsõ elõadását a társasjátékok elméletérõl. |
1927- |
áprilisában kért tanítási
engedélyt a Friedrich Wilhelm Egyetemen, és december 13-án elfoglalhatta
helyét az egyetem tanárai között. |
1927- |
ben jelent meg híres dolgozata
a matematika ellentmondás-mentességének problémájáról. |
1929- |
a Princeton University-n vendégprofesszorként
tart elõadásokat. |
1930- |
ban házasságot kötött Kövesi
Mariettával, akitõl késõbb megszületett egyetlen gyermeke, Marina. |
1930- |
1933 között fél évenként Amerikában,
fél évenként Európában tanított. Végül, mikor Németországban gyõzött
a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban, ahol az Institute
for Advanced Study tagja lett. |
1937- |
ben megkapja az amerikai állampolgárságot,
majd látva a közelgõ világháborút, bekapcsolódott a nácizmus elleni
katonai elõkészületekbe.
Fizikusként a 30-as évek közepén a hangsebességnél gyorsabb turbulens
áramlásokkal kezdett behatóan foglalkozni. A lökés- és robbanási hullámok
elsõ számú szakértõjeként 1937-ben meghívták a Ballisztikai Kutató
Laboratóriumba.
A világháború kitörése után kapcsolatba került a Hadianyag-ellátási
Fõnökséggel. |
1938- |
ban Budapestre látogatva,
miután elõzõ házassága felbomlott, feleségül vette Dán Klárát, aki
élete végéig hû társa maradt. |
1938- |
A magyar Matematikai és Fizikai
Társulat tiszteletbeli tagjává választotta. |
1943- |
ban zsidó emigránsként kötelességének
érezte, hogy bekapcsolódjon a nácizmus legyõzésére irányuló Manhattan-tervbe.
Részt vett az atomenergia felszabadításában és háborús célú felhasználásában,
majd a békés energiatermelés szolgálatába állításának irányításában
is. |
1944- |
ben a pennsylvaniai egyetemen
meghatározó módon járult hozzá az elsõ teljesen elektronikus, digitális
számítógép, az ENIAC (Electronic
Integrator And Computer) megépítéséhez. Az ENIAC 1946-ben készült
el teljesen. |
1945- |
1957-ig a princetoni Elektronikus
Számítógép projekt igazgatója. Ekkor már az emberi agy, valamint az
idegrendszer mûködését utánzó gépek kötötték le figyelmét. |
1945- |
júlisában írta meg azt a mûvét
("First Draft of a Report on the Edvac"), amelyben a "Neumann-elvek"-ként
ismert megállapításait, valamint a számítástechnika, és a számítógépek
általa elképzelt fejlõdésérôl olvashatott a világ.
A Neumann-elvek:
- Teljesen elektronikus számítógép
- Kettes számrendszer alkalmazása
- Aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép)
- Központi vezérlõegység alkalmazása
- Belsõ program- és adattárolás
Közben felépíti új gépét az EDVAC-ot,
amely ezen elvek alapján mûködött. |
1945- |
ben Angliában a cambridge-i
egyetemen elkészült az elsõ elektronikus, tárolt programú számitógép,
az EDSAC (Electronic Delay Storage Automatic Computer), mely már a
"Neumann-elvek" alapján mûködött. A számítógép mûködéséhez
a biológiát hívta segítségül:
az emberi agy feladat megoldásainak mintájára megalkotta az algoritmust,
s az agyat vette alapul a számítógépben való számítások elvégzésének
megvalósításához. |
1955- |
Érdemeinek elismeréseképpen
az Amerikai Egyesült Államok elnöke kinevezte az USA Atomenergetikai
Bizottságának elnökévé. Érdeklõdésének kialakulásában fontos szerepet
játszott Ortvay Rudolf, magyar tudós, akivel sokat levelezett.
Neumann a következõket mondta: "a tudomány a jövõben inkább a
szabályozás és vezérlés, programozás, adatfeldolgozás, kommunikáció,
szervezés és rendszerek problémáival törõdik majd".
Felismerte: egy rendszer biztonságát illetve hatékonyságát nem annyira
az határozza meg, hogy milyen elemekbõl épül föl, hanem hogy hogyan
van rendszerré szervezve, az elemek között milyen minõségû és mennyiségû
információ megy át. Neumann János jól látta a fejlõdés további irányát,
de életmûvét már nem fejezhette be. |
1957- |
február 8-án halt meg rákbetegségben
Washingtonban, Amerikában. |
|
|
© 2003
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|