Született :
1900 június 5-én
Budapest
Elhunyt :
1979 február 9-én
London
|
Fontosabb évfordulói : |
|
1918 |
március
15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér
haza |
|
1919 |
május 24-én
evangélikus vallásra tér át. |
|
|
1933 |
A náci
hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér. |
|
1934 |
Végleg
Angliába települ. |
|
1967 |
Nyugalomba
vonul. |
|
1974 |
Súlyos
agyvérzést szenved. |
|
|
|
|
"Nem félek
a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni
társadalmi kérdésekrõl.
Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel
a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim
hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
|
|
60 kV-os Oszcilloszkóp |
|
Gábor Dénes 1924-ben megkapta a Technische
Hochschule diplomáját.
Némi tépelõdés után közölte az apjával, hogy szeretne doktorálni.
Ez azt jelentette, hogy még két-három évig eltartásra szorul.
De Gábor Bertalan örömmel fogadta elsõszülöttjének terveit.
A fiúnak a doktori disszertációhoz most már csak egy jó témára volt
szüksége.
A fiatalember a fõiskolán kedvenc professzorához, Orlichhoz fordult,
de neki semmi sem jutott az eszébe, így kénytelen volt Õ maga kiötleni
a témáját.
Orlich professzor arra intette tanítványát, hogy ne vesztegesse
az idejét valamiféle találmány kifundálására. "Manapság minden
találmány használhatatlan, ami meg használható, azt valaki már elõbb
kitalálta." Ez nem volt valami bíztató. Ám az a szellem, amelyben
felnõtt, szinte követelte egy vegyésztõl, fizikustól vagy mérnöktõl,
hogy találjon fel valamit. Õt persze az ösztökélte, hogy az a találmány,
amellyel a világ elé áll, új elméleten alapuljon.
Doktori disszertációján munkálkodva bejelenthetett egy újdonságot.
Megvalósította, hogy az elektromos áram önmagát fényképezze le az
általa kipprelének elnevezett rendszer segítségével.
A nagyfeszültségû áramvezetékeken gyakran mutatkoztak hálózati zavarok,
tranziens jelenségek, villámláskor vagy kapcsoláskor. Ezek csak
néhány mikromásodpercig tartanak, mérésükre kellett valami mûszert
feltalálni és elméletet kidolgozni.
Egy bizonyos mûszer már létezett, a Nobel-díjas Karl Ferdinand Braun
vákuumcsöve, amely a katódsugaraknak mágneses térben való elhajlásán
alapult, s amely a váltakozó elektromos áramok, elektromos rezgések
idõbeli lefolyásának megállapítására szolgált.
Gábor Dénes a Braun-csõbõl alakított ki egy nagy sebességû, 60 kilovolton
mûködõ oszcilloszkópot.
Ez volt az elsõ nagyszabású találmánya.
(Más kérdés, hogy Aachenban Rogowski professzor épp ezen dolgozott
tanítványaival, és 1925-ben az elsõ gyorsrezgés észlelésében néhány
héttel megelõzte Gábor Dénest.) |

|
Az elsõ
nagy találmány:
a 60 kilovolton mûködõ oszcilloszkóp
|
|
A berlini doktorandust a padlótól a mennyezetig
érõ oszcilloszkópjának megépítésében ketten segítették, akik részt
vettek az elektromos kísérletekben is: Gábor Dénes hajdani lovas tüzér
társa, a Berlinben ekkor orvosi szakra járó, de a fizika iránt is
élénken érdeklõdõ Reiter Tibor, valamint a budapesti érettségi után
nyomban a Technische Hochschuléra íratkozó Goldmark Péter.
Rezgésgerjesztési, áramvezetési kutatásairól és a relérendszerrõl
1926
és 1927 folyamán három német nyelvû tanulmányt írt az elektrotechnikai
szaksajtóban (az Archiv für Elektrotechnik-ben), majd szakdolgozata
a katódoszcilloszkópról füzet formájában jelent meg, kiegészítve a
túláram elhárításával kapcsolatos kutatásokról szóló beszámolóval.
Gábor Dénes oszcilloszkópja sokkal erõsebb árammal mûködött, mint
a Braun-csõ, és sokszorta érzékenyebb volt Braun mûszerénél. Ebben
még nem különbözött volna számottevõen az aacheniak rezgésgerjesztõjének
szerkezetétõl és mûködésétõl, de Gábor Dénes volt az elsõ, aki az
elektronsugarak fókuszolásához használt rövid szolenoidokat vasköpennyel
látta el. Azt is elérte, hogy a kipprelék a tranziens jel megérkezéséig
a tengelyiránytól elhajolva tartották az elektronsugarat. A jel azután
érkezésekor kikapcsolta a relét, és az elektronsugár szabaddá vált.
Ez az oszcilloszkóptípus az egész világon elterjedt, ám idõvel igencsak
csökkent a mérete. |
|
|
© 2003
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|