Született :
1900 június 5-én
Budapest
Elhunyt :
1979 február 9-én
London
|
Fontosabb évfordulói : |
|
1918 |
március
15-én behívják katonának, az észak-itáliai fegyverszünet után tér
haza |
|
1919 |
május 24-én
evangélikus vallásra tér át. |
|
|
1933 |
A náci
hatalomátvétel után elhagyja Németországot és hazatér. |
|
1934 |
Végleg
Angliába települ. |
|
1967 |
Nyugalomba
vonul. |
|
1974 |
Súlyos
agyvérzést szenved. |
|
|
|
|
"Nem félek
a nyugdíjas kortól, mert egy új hobbit szereztem magamnak, írni
társadalmi kérdésekrõl.
Most, hogy a jövõm nagyrészt már mögöttem van szenvedélyesen érdekel
a jövõ, amelyet sohasem látok majd, azonban remélem, hogy írásaim
hozzájárulnak a síma átmenethez egy igazán új korszakba."
|
|
Plazmalámpa |
|
Reiter Tibor egy érdekes kutatni valóval
állt elõ. Olvasta Gurwitsch cikkét arról, hogy a növekedõ hagyma gyökerei
olyan sugarakat bocsátanak ki, amelyek a szomszédos gyökerekben elõsegítik
a sejtmagosztódást, a mitózist. Gábor Dénessel karöltve a két fiatal
kutató elhatározta, hogy ezeket a sugarakat
közelebbrõl is megvizsgálja. Erre csak a szabadidejükben nyílt alkalom.
Reiter munkahelyén, a Charité Kórházban volt egy szoba a hullaház
fölött, s ott vizsgálgatták a hagymahajtásokat. Megállapították, hogy
valóban van sugárzás, és a mitózis végbemegy a növekedõfélben lévõ
gyökerekben. Errõl két tanulmányt publikáltak. Végül is a több mint
száz mitóziskísérlet és a fotoérzékeny oldatokkal való méricskélés
a tudomány szempontjából nem sok eredményt hozott. Más szempontból
mégis eredményesnek bizonyult a befektetett munka. A két ifjú tudós
a mitózis serkentésére higanylámpát használt, e lámpával azonban elégedetlenek
voltak, és azon kezdtek gondolkodni, hogy miképp tökéletesíthetnék
azt.
Gábor Dénes rájött, hogy a higanyhoz kadmiumot is adva javíthatja
az égõ hatásfokát, és azt is kutatta, hogyan növelhetné az élettartamát.
Amikor aztán sikeresen ledoktorált, a témával a Siemens vállalatcsoport
egyik cégének az igazgatójához fordult.
Az érdeklõdéssel meghallgatta, majd beajánlotta oõ a Berlin-Siemensstadtban
lévõ Siemens és Halske Mûvek fizikai kutatólaboratóriumának fõnökéhez,
az pedig nyomban alkalmazta.
Gábor Dénes 1932-ben szabadalmaztatta fémgõzívlámpáját.
A találmány lényege: egy vékony molibdén lapocskát forrasztott be
a kvarccsõbe, így nagyobb teljesítményen mûködtethették a lámpát.
Ezt a megoldást ma is használják.
1933-ban a náci hatalomátvétel hatására a Siemens nem kívánta meghosszabbítani
Gábor szerzõdését, pedig ígéretesnek látszottak fémgõzlámpákkal
(plazmalámpákkal) végzett kísérletei. Gábor doktor ezután visszatért
Budapestre. |
|
|
Plazmalámpa
|
|
Magyarországon elsõnek a Tungsram
kutatóintézetében dolgozó Budincsevits Andorral vette fel a kapcsolatot,
hiszen õ is lámpák tökéletesítésével foglalkozott. A találkozójukon
a cég nevében megjelent Selényi Pál örömmel közölhette velük, hogy
a vezérigazgató fizetés nélküli vendégkutatóként engedélyezi Gábor
Dénes laboratóriumi munkáját, használhatja a vállalat eszközeit,
folytathatja kutatásait, konzultálhat a kollégákkal, így Budincsevitssel,
Bródy Imrével és Vészi Gáborral is.
Ha csakugyan sikerül mûködõ plazmalámpát létrehoznia, a vezérigazgató
hajlandó tárgyalni vele a találmány gyártásáról.
Budincsevits elkészítette a nagy elektronemissziójú oxidkatódot és
segített kidolgozni a plazmalámpa gyártástechnológiáját.
Az izzólámpák nemzetközileg elfogadott élettartama ezer óra, ezt azonban
a plazmalámpa nem tudta teljesíteni: csak néhány száz órán át világított,
s kimerülõben egyre halványult sárga fénye.
Visszaemlékezésében Budincsevits Andor azt állítja, hogy a Gábor
családnak akkoriban pénzre volt szüksége, mert eladósodott.
Gábor Dénes bizonyosan hallott róla, hogy akkoriban Bródy Imre két
irkalappal beállított Aschner Lipóthoz, a kutatás menedzseléséhez
és az üzlethez egyaránt jól értõ vezérigazgatóhoz, s e lapokra vázolta
fel a kriptonégõ leírását.
Találmányának az ellenértékét aranyban kérte tõle.
Kívánsága teljesült, a Tungsram pedig azután milliárdokat keresett
az újfajta izzólámpával. Gábor Dénes összeszedte hát minden bátorságát,
és kihallgatást kért Aschnertól.
Bemutatta a plazmalámpát, és ismertette fejlesztési elképzeléseit,
majd nagy lélegzetet vett, és kért 25 000 pengõt.
A vezérigazgató nem akart precedenst teremteni azzal, hogy félkész
találmányt vesz meg (a cég tele volt ilyenekkel), de - a biztonság
kedvéért - jól fizetett fix állást ajánlott Gábornak.
Csakhogy a Tungsram minden új alkalmazottjának - még belépése elõtt
- alá kellett írnia a következõ szöveget: "Ezen munkakörén belül
akár egyedül Ön által, akár pedig valamely alkalmazottunkkal együtt
létesített találmányok a mi kizárólagos tulajdonunkat képezik, s mindazokat
Ön tartozik nekünk haladéktalanul tudomásunkra hozni. Ön vállalatunkhoz
nem tartozó egyénekkel feltalálói mûködés céljából nem társulhat,
s ilyenekkel közösen vagy idegen név alatt szabadalmakat, illetve
védelmi jogokat nem eszközölhet ki."
Gábor Dénes ezt nem fogadta el. Késõbb, amikor Gábor a plazmalámpát
Ausztriában szabadalmaztatta, a Tungsram azt megtámadta: a találmányt
az õ laboratóriumában, Budincsevits Andorral együtt fejlesztették
ki, így az a Tungsramnak is tulajdona.
Az osztrák szabadalmi bíróságnál Budincsevitset nevezték meg tanúként.
A magyar mérnök azonban ezt a tanúskodást nem vállalta, mondván:
a plazmalámpa bizonyíthatóan Gábor találmánya. A vállalat ejtette
a pert.
A Tungsramnál ekkor már sokan beszéltek arról, hogy a magyarországi
helyzet kezd egyre nehezebb lenni.
Orowán Egon (késõbb a brit Royal Society akadémikusa) Angliába készült,
és angliai kivándorlást javasolt Vészi Gábornak is, akinek ott rokonai
éltek. Még 1928 nyarán Gábor Dénest és Rogowski professzort Berlinben
felkereste T. E. Allibone; az angol fizikus az oszcilloszkóp iránt
érdeklõdött. Gábor 1934 elején neki írt, nem tudna-e állást szerezni
számára cégénél, a manchesteri Metropolitan-Vickersnél. Ez a vállalat
az A.E.I. cég erõsáramú részlege volt.
Allibone (késõbb szintén a Brit Királyi Akadémia tagja) a gyengeáramú
eszközökkel foglalkozó társleányvállalathoz, a British Thomson-Houston
kutatási igazgatójához, H. Warrenhoz fordult, aki ezután meghívta
Gábort a cég telephelyére, Rugbyba.
Mint mérnököt vagy kutatót nem tudta volna õt könnyen alkalmazni,
de létezett egy brit rendelkezés, amely a feltalálóknak szabad utat
adott.
Gábor Dénest tehát a soha meg nem valósított plazmalámpa tervei juttatták
be a szigetországba. |
|
|
© 2003
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|