Született :
1891 március 31-én
Pankota (Arad)
Elhunyt :
1960 február 27-én
Budapest |
Fontosabb évfordulói: |
|
1916 |
Csatlakozik
a Kármán Tódor vezette helikopter fejlesztõkhöz |
|
|
1918 |
Légcsavargyárat
alapított (ELMA) |
|
1941 |
Hazatért
Magyarországra |
|
|
|
|
Az 1934 évi motorcsónak versenyünkön
Conte Theo Rossi olasz versenyzõ Asbóth féle légcsavarral, propellerrel
felszerelt motorcsónakkal versenyzett és ért el 140 km/h-ás sebességet.
|
|
PKZ-1 és PKZ-2 helikopter |
|
Asbóth 18 éves korában építette meg elsõ
vitorlázógépét, melyet a saját motorkerékpárjával emelt a levegõbe.
Korai kísérletezõ kedvébõl fakadóan elküldte egyik jobban sikerült
repülõgép modelljét a bécsi katonai parancsnokságra, ahol kedvezõ
fogadtatásban részesült.
Ennek következtében az elsõ világháború alatt a császári és királyi
repülõcsapatok fischamendi kísérleti telepére került, ahol megbízták
a Légcsavarkísérleti Intézet vezetésével.
Néhany év alatt több mint 1000 légcsavart tervezett, készített és
szabadalmaztatott.
1916-ban Petróczy István, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének
õrnagya azzal az ötlettel állt elõ a katonai vezetésnél, hogy az ellenségek
megfigyelésére használatos léggömböket a helikopterek fejlesztésén
fáradozó magyar mérnökcsoport (Petróczy István, Kármán Tódor és Zsurovecz
Vilmos) masinái váltsák fel.
Kérése meghallgatásra talált és a Monarchia fischamendi repülõkísérleti
intézetében megkezdhették a majdani helikopter kifejlesztését.
Kármán Tódor professzort bízták meg a tervezéssel, Zsurowecz Vilmos
gépészmérnököt a kivitelezéssel. Hármuk nevének kezdõbetûibõl kapta
a típus a PKZ jelölést.
A hellikopter mûködéséhez nélkülözhetetlen emelõlégcsavar vagy propeller
megtervezése és elkészítése Asbóth Oszkár feladata lett.
PKZ-1
A PKZ-1 fejlesztését 1917-ben kezdték meg.
1918-ban elkészült az elsõ repülõképes PKZ (Petróczy-Kármán-Zurovecz)
néven ismertté vált elektro- vagy robbanómotorral üzemeltetett modell,
mely az Asbóth féle légcsavarral volt felszerelve.
Súlya 650 kg volt, 2-2 190LE-s Austro-Daimler elektromotor segítette
a felemelkedését, melyek 195kW-os energiaszükségleteit közvetlen földi
kábelösszeköttetéssel oldották meg.
A elsõ 4 sikeres tesztrepülés -jobban mondva emelkedés- 1918 márciusában
volt.
Azonban a kísérletek folytatását a motor leégése miatt fel kellett
függeszteni. |
|
|
A 650 kg-os PKZ-1 helikopter - amely
soha sem repült.
|
PKZ-2
A Zurovec által tervezett PKZ-2 1918 júniusában már repült, de még
személyzet nélkül. A háromszög alakú szerkezetben a 100LE-s Gnome
motor 2 körbeforgó propellert hajtott meg.
A motort hamarosan lecserélték egy 120LE-s Le Thone motorra és a kísérletet
megismételték 1918 májusában.
Az 1400 kg-os szerkezet 30 percen keresztül lebegett 50 m-es magasságban,
megdöntve ezzel minden egykori csúcsot. |
|
|
A PKZ-2 típusú helikopter - 45 m fölé
emelkedett.
|
A forgószárnyak felett volt a megfigyelõkosár két személy és egy
géppuska részére. 1918 augusztusában a gép 50 méter magasba emelkedett,
de oldalhúzás következtében belengett, leesett és összetört.
A katonai bemutatón történt baleset véget vetett a további PKZ kísérleteknek.
Kármán Tódor irányításával a PKZ-1 változatot a Magyar Általános
Gépgyárnál (MÁG) Mátyásföldön, míg a PKZ-2 változatot Pestszentlõrincen,
a Lipták-gépgyárban építették.
|
|
|
© 2003
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|