Született :
1551
Sibenik

Elhunyt :
1617 január 20-án
Velence
Fontosabb évfordulói:
1561 Magyarországra kerül
1571 Megnõsül
1576 Veszprémi várkapitány lesz
1576 Velencébe költözik
1598 Csanádi püspökké nevezik ki.
   
Mint öntudatos feltaláló, aki tisztában van találmányainak eredetiségével és hasznosságával, életmûvét igyekezett jogi oltalom alá helyezni és az illetéktelen felhasználóktól megvédeni.

Ennek érdekében Toszkána, Firenze és Siena hercegétõl kiváltságlevelet szerzett.


"Tisztában vagyok azzal, hogy a többség, aki látta, sõt ... csodálatra méltónak ítélte ezeket a gépeket, késõbb leszólja majd és közönségeseknek tartja õket...

...célom hogy átnyújthassam azon keveseknek, akik megbecsülik..."

                                      Verancsics Fausztusz

 
1551- ben született a dalmáciai Sibenikben.
1561- Verancsics Antal esztergomi érsek és humanista történetíróhoz kerül, aki kisfiúként magához veszi unokaöccsét és elõször Pozsonyban (szülõvárosa horvát és olasz nyelve mellé itt tanult meg magyarul, németül és latinul), majd a világhírû padovai egyetemen taníttatja. A tehetséges fiatalember itt jogi, logikai, matematikai és mechanikai ismereteket szerzett. Bizonyára nagy hasznára lehetett nagybátyja értékes kéziratokat és tudós munkákat tartalmazó gazdag könyvtára, amelyet késõbb örökölt is.
1571- ben visszatért Magyarországra.
1578- ban 27 éves korában megnõsült, és gyermekei születtek.
1579- ben Faustust a töröktõl fenyegetett veszprémi vár kapitányává nevezik ki, majd 1582-1594 között I. Rudolf, a Prágában élõ, az alkímiával és az asztrológiával megszállottan foglalkozó Habsburg császár titkára lesz. Feltételezhetõen ebben a minõségében tárgyalhatott a várak megerõsítése, a hadiipar fejlesztése során a kor technikai és természettudományos szakértõivel, talán ennek során ébredt fel az érdeklõdése a gyakorlati mûszaki kérdések iránt.
1594- ben kilép a király szolgálatából és Velencébe költözik. Itt adja ki ötnyelvû (latin- olasz-német-dalmát/horvát- magyar) szótárát.
1598- ban egyházi pályára lép. Rudolf császár csanádi püspökké nevezi ki, egyúttal a királyi tanács tagja lesz, majd a sági prépostságot is megkapja, amely jövedelmét és így anyagi biztonságát teremti meg. Két alkalommal is készül rá, hogy belép a barnabiták szerzetesrendjébe, de késõbb felhagy szándékával. Az egyik alkalommal készült egyházi ajánlása, illetve jellemzése az egyetlen forrás, amelybõl magánéletérõl megtudhatunk valamit; eszerint 27 éves korában megnõsült, gyermekei születtek, de családtagjai halála után nem lett volna akadálya szerzetbe lépésének.
1605- tõl Rómában él.
1608- ban lemond csanádi püspöki címérõl.
1609- ben Rómában a pálos rendbe lépett. Ettõl kezdve csak tudományos kutatásaival foglalkozott.
1616- ban ismét szeretett Velencéjébe költözik. Ekkor jelenik meg Logica Nova (Új logika) címû bölcseleti munkája és élete fõmûve, a Machinae Novae (Új gépek), nem csak - a kor szokása szerint - latin, hanem olasz, spanyol, francia és német nyelven is. Ez utóbbi építészeti, technikai és haditechnikai kérdésekkel foglalkozott, és rajzokkal illusztrálva mutatta be többek között a szélturbina õsét, különféle kocsikat, vízfolyással szemben haladó hajókat, sajtoló és zúzógépeket, hadi gépezeteket, valamint az ejtõernyõ õsét. A könyv hatvannál is több találmányt ismertet.
1617- január 20-án hunyt el Velencében. Szülõföldje közelében Prvic szigetén helyezték örök nyugalomra.
1. Tûzóra
2. Szélmalom
3. Szélturbina
4. Vízimalom
5. Taposómalom
6. Sajtoló
7. Búzamosó
8. Libegõ
9. Ejtõernyõ
10. Markológép
11. Egyéb
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Leonardo Da Vinci

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Verancsics Fausztusz indexlap tetejére
Verancsics Fausztusz index