Született :
1898 február 11-én
Budapest

Elhunyt :
1964 május 30-án
Kalifornia

Fontosabb évfordulói:
 
1919 Magyarország elhagyása
 
1933 Angliába érkezése
 
1936 Oxford
 
1939 augusztus 2-a, levél F.D. Rooseveltnek
 
1943 megkapja az amerikai állampolgárságot
 
1945 újabb levél F.D. Rooseveltnek, hogy Amerika álljon el a Japán elleni bombázástól
 
1947 Levél Sztálinhoz
 
1958 megkapja az Einstein-díjat
 
1959 megkapta az "Atomok a békéért" díjat
1961 ben a Nemzeti Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta.
 
   
A Washington-Moszkva közötti direkt telefonkapcsolat, a forródrót Szilárd javaslatára jött létre.
Atommagok izomér állapotának rugalmatlan neutronszórással történõ gerjesztésére

 

Szilárd dolgozta ki T. A. Chalmers brit fizikus társaságában az elsõ olyan módszert, amellyel a mesterséges radioaktív elemek izotópjait - ugyanazon elem különbözõ atommagokkal rendelkezõ formáit - szét lehet választani.

Szilárd és Chalmers szintén 1934-ben mutatta ki, hogy a két stabil izotóppal rendelkezõ indiumot neutronokkal besugározva három különbözõ felezési idejû aktivitás keletkezik.
Az egyik, ami közel 4 óra felezési idejû, nem érzékeny arra, hogy az indiumot vizes közeg veszi-e körül. Négy évvel késõbb 1938-ban a cambridge-i Cavendish és az oxfordi Clarendon laboratóriumok közötti együttmûködésben Goldhaber, Hill és Szilárd kimutatta, hogy az észlelt 4 óra felezési idejû aktivitás az indium metastabil állapotához tartozik (115m,In), ami az (n, n') folyamatban keletkezik.

Ez volt az elsõ kísérleti bizonyíték az atommagok izomér állapotának rugalmatlan neutronszórással történõ gerjesztésére (Physical Review, 1939. január).

Korábban ismert volt, hogy a kadmium a 0,4 eV alatti energiájú neutronokat elnyeli. Szilárd különbözõ elemek kombinációjával kimutatta, hogy a Cd levágási szintje feletti tartományban sok elem erõs abszorpciót mutat, ami lehetõvé teszi energia szerint szûrt neutronnyalábok elõállítását. Ez az eredménye, amelyet a Nature 1935, decemberi számában közölt, az atommagok rezonancia-tartományainak létezését bizonyította, ami késõbb az elsõ atomreaktor tervezésében is döntõ szerepet játszott.

Már 1937-ben felismerte a lassú neutron befogási hatáskeresztmetszet mérésék és a befogást követõ sugarak detektálásának fontosságát.
Extrém tulajdonságú anyagokra több ilyen vizsgálatot végzett.

Érdemes megjegyezni, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1998-ra meghirdetett egyik kutatási programjában olyan adatbázis létrehozása szerepelt, amelynek célja a neutron-befogási hatáskeresztmetszetek és a kísérõ-spektrumok pontosítása a különbözõ gyakorlati alkalmazások miatt.
1. mozgó alkatrész nélküli hûtõrendszer
2. ciklotron-elv
3. neutronok láncreakciója
4. Szilárd és Chalmers
5. hasadási neutronok energiaspektruma
 
 
Kapcsolódó linkjeink:
Wigner Jenõ
Teller Ede
Neumann János

© 2003








Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!


Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera

Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
Szilárd Leó indexlap tetejére
Szilárd Leó index