|
Született :
1898 február 11-én
Budapest
Elhunyt :
1964 május 30-án
Kalifornia
|
| Fontosabb évfordulói: |
| |
| 1919 |
Magyarország
elhagyása |
| |
| 1933 |
Angliába
érkezése |
| |
|
|
| 1936 |
Oxford |
| |
|
|
| 1939 |
augusztus
2-a, levél
F.D. Rooseveltnek |
| |
| 1943 |
megkapja
az amerikai állampolgárságot |
| |
| 1945 |
újabb levél
F.D. Rooseveltnek, hogy Amerika álljon el a Japán elleni bombázástól |
| |
| 1947 |
Levél
Sztálinhoz |
| |
| 1958 |
megkapja
az Einstein-díjat |
| |
| 1959 |
megkapta
az "Atomok a békéért" díjat |
|
|
| 1961 |
ben a Nemzeti
Akadémia (National Academy) tagjai sorába választotta. |
| |
|
|
| |
|
|
A Washington-Moszkva közötti direkt
telefonkapcsolat, a forródrót Szilárd javaslatára jött létre.
|
|
| Ciklotron-elv |
|
|
| A ciklotron Szilárd Leó ötlete és szabadalma
volt, de az elsõ mûködõ ciklotront Ernest Lawrence építette meg Kaliforniában. |
|
|
|
|
|
Ernest O. Lawrence (jobbra)
|
A ciklotron nem más, mint egy gyórsítóberendezés,
melyet protonok és könnyû atommagok gyorsítására használnak.
A ciklotron nagy elektromágnes, melynek pólusai között henger alakú
vákumtartály helyezkedik el.
A tartályban izzókatód-módszerrel, ütközési ionizáció révén állítják
elõ a megfelelõ gáz (például hidrogén) gyorsítására váró, töltéssel
rendelkezõ részecskét (ionokat).
Ezek a pozitív ionok a mágneses térben körpályán mozognak, így visszajutnak
a gyorsító elektródák sarkai közé, az úgynevezett gyorsítórésbe, melynek
sarkaira idõben gyorsan változó elektromos teret kapcsolnak.
Az ionok növekvõ sebességgel azonos idõ alatt egyre nagyobb és nagyobb
köröket futnak be, végül kivezetik õket a gyorsítóból. A részecskék
a ciklotronban körülbelül a fénysebesség 1/10-éra gyorsíthatók.
Modern ciklotronokkal 100 MeV részecskeenergia is elérhetõ. |
|
|
|
|
|
Ernest O. Lawrence
és a 37 - inch-es ciklotron 1938-ból.
|
A ciklotronnal felgyorsított protonokkal
gyors neutronokat keltettek, amiket az urán befogott: n+238U ->
239U.
A keletkezett atommagban túlságosan sok a neutron, ezért az egyik
kötött neutron béta-bomlással protonná alakul: 239U -> 239Np+e-.
Az elsõ uránon túli elem, a neptúnium nem stabil: 239Np -> 239Pu+e-.
A második transzurán elem a plutónium.
A 239Pu még alkalmasabb hasadóanyagnak bizonyult, mint a 235U, mert
benne több a pozitív proton, amelyek elektromosan taszítják egymást.
Elõnye, hogy nem csak ciklotronnal, hanem atomreaktorban neutronbefogással
is elõállítható 238U-ból.
Mivel a plutónium az urántól különbözõ elem, kémiailag elválasztható
az urántól. Így tiszta hasadóanyag nyerhetõ. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
