Született :
1893 szeptember 16-án
Budapest
Elhunyt :
1986 október 22-én
Woods Hole (USA) |
| Fontosabb évfordulói:
|
|
|
| 1947 |
Amerikába távozik |
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
|
Az 1920-as évek végén Szent-Györgyi
ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Megállapította összetélét
(C6H8O6), és hexuronsavnak nevezte el (1928).
Hazatérve, Szegeden olyan növényi forrást keresett, melybôl nagyobb
mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat.
Erre a célra a szegedi paradicsompaprika kiválóan megfelelt: 10
liter présnedvbôl 6,5 gramm hexuronsavat állítottak elô.
1932-ben Szent-Györgyi - és tôle függetlenül J. Tillmans - a hexuronsavat
azonosította a C-vitaminnal.
|
|
| C-vitamin |
|
|
A paprika
A paprikát mi, magyarok tettük híressé, bár e növény nem õshonos nálunk.
A paprika elnevezés tõlünk származik, bár eredõje a szerb "papar"
(bors) szó. A magyar kertészek nagy szeretettel és hozzáértéssel gondozták,
nemesítették kedvenc fûszernövényüket, aminek eredményeként számos
változatát sikerült kitenyészteni. A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert
pedig a paprika segítségével fedezte fel a C-vitamint.
Mindezek ellenére a paprika csak a XVII. században jutott el Magyarországra.
Egy legenda szerint egy magyar szolgálólány csente el a "török
bors" magvait a budai Mehmed pasa kertjébõl. A törökök, akik
szintén kedvelték a tüzes aromájú termést, a spanyolok vagy a portugálok
közvetítésével ismerkedtek meg vele a XVI. vagy XVII. században. Utóbbiak
pedig Amerika felfedezésének és az indiánoknak köszönhetik a jeles
fûszer- és zöldségnövényt. Kolumbusz Kristóf az aztékok által chillinek
nevezett fûszernövényt elõször 1493. január 15-én ízlelte meg Haiti
szigetén. Hajóorvosa megtartott néhány magot, majd azokat visszavitte
magával Európába, ahol a paprika kiválóan termett a forró spanyol
napon.
Egyébként a világ legerõsebb fûszerpaprikáját Afrikában termesztik.
A trópusi klímájú Dél-Amerikában emberemlékezet óta - régészeti leletek
szerint legkevesebb 7000 éve - termesztik az õslakók a paprikát.
Csak Mexikó területén több mint 70 fajtáját ismerik.
A trópusi országokban különösen kedveltek voltak az erõs fajták, kifejezett
antibakteriális hatásuk miatt. Az indiánok megfigyelték, hogy az erõs
paprikával fûszerezett ételek tovább eltarthatók, ugyanakkor a kapszaicin
elpusztítja, illetve kihajtja a bélparazitákat is, ráadásul serkenti
a gyomornedvek elválasztását, ami a szegényebb országokra jellemzõ
szénhidrátdús ételek könnyebb emésztését segíti elõ. Az erõs aroma
hatására beindul az izzadás, a verejték elpárolgása pedig kellemesen
hûsíti a testet.
Van azonban még egy oka annak, hogy miért szeretik sokan a csípõs
ízt: a kellemetlen inger az agyban fájdalomcsillapító hatású ópiátok
(endorfinok) termelõdését idézik elõ, ami boldogságérzeteket kelt.
Sokan éppen ezért valósággal a csípõs ételek rabjává válnak.
Európában a paprikából készült "Tinctura capsici" kiváló
fájdalomcsillapító bedörzsölõszer reumatikus fájdalmak kezelésére.
Újabb kutatások szerint a paprika csökkenti a vér koleszterinszintjét,
ugyanakkor stimulálja a szív mûködését, és segítségével megelõzhetõ
a téli depresszió kialakulása is. |
|
|
|
|
|
Paprika
|
Miként a C-vitamint is magyar ember, Szent-Györgyi
Albert fedezte föl és állította elõ legelõször a világon. A C-vitamin,
azaz aszkorbinsav, mibõl legalább 50-60 milligrammra az egészséges
szervezetnek naponta szüksége van, olyan anyag, amelybõl a legtöbb
éppen Porlódon volt található az 1930-as évek elején, ahová Szent-Györgyit
egyetemi tanárnak nevezték ki. Az emberi szervezet nem gondoskodik
ennek elõállításáról, nekünk magunknak kell ezt a szervezetünkbe juttatnunk.
Szent-Györgyinek, aki hajlamos volt arra, hogy a kémcsõkben lejátszódó
folyamatokat a legmerészebb filozófiai feltevésekkel párosítsa, már
hollandiai, angliai, amerikai kutatásai során sikerült egy általa
elõször "ignose" (nemtudom-mi-cukor) majd "Godnose"-nak
(Isten-tudja) elkeresztelt vegyületet tiszta állapotban elõállítani.
Mivel a tudomány ezt nem vette komolyan, kénytelen volt a hangzatos
"hexuronsavra" keresztelni az anyagot. |
|
|
|
|
|
A kísérletezõ Szent-Györgyi professzor
|
Mindössze 25 grammnyi por volt egy kis
üvegcsében belõle a zsebében, amikor Porlódra érkezett. Mindig is
gyanakodott rá, hogy a vegyület a
C-vitaminnal azonos, de mivel a vitaminokat szerinte enni kell elsõsorban,
ezért úgy gondolta, inkább a szakácsoknak kell vele foglalkozni, mintsem
a tudósoknak.
Ekkoriban történt, hogy fölkereste egy még nála is fiatalabb kutató,
és munkát kért. Amikor Szent-Györgyi kereken megkérdezte, mihez ért,
a fiatalember azt válaszolta, hogy meg tudja állapítani, egy adott
anyag tartalmaz-e C-vitamint, vagy sem: Szent-Györgyi kivette a szájából
a hosszú szárú, angol pipáját, és átadott neki egy kémcsövet, amelynek
az alján volt valami por. Aszkorbinsav volt (alias "hexuronsav"),
és a fiatalember egyben volt csak bizonyos: az aszkorbinsav nem lehet
azonos a C-vitaminnal. 1931 novemberében már mindketten tudták, hogy
igen.
Most már csak az volt a kérdés, mibõl lehetne nagy mennyiségben elõállítani
a vitamint. A mellékvesékbõl, káposztából, narancsból csak grammokat
sikerült. Szent-Györgyi külföldi tanulmányútja során szinte minden
növényt kipróbált. Cambridge-ben még majdnem a paprikát is, de az
árus azt mondta:
Meg ne vegye, uram, ez mérgezõ!
Egyik este a felesége friss paprikát rakott a vacsora mellé az asztalra.
A professzor szerette a békességet, a paprikát meg nem; egy óvatlan
pillanatban a zsebébe dugta hát. Midõn a vacsorától felkelt, akkor
jutott csak eszébe, hogy szinte ez az egyetlen növény, amit még nem
próbált ki. A laboratóriuma volt a lakása is ekkoriban; éjfélre már
tudta, hogy a porlódi pirospaprika a legcsodálatosabb aszkorbinsavraktár,
amely csak a világon van. Grammonként 2 milligramm C-vitamin van benne.
Az alsóvárosi parasztok igencsak nekicsodálkoztak, hogy ez a bogaras
profesztor kocsi számra vásárolja tõlük a paprikát, de nem bánták.
Két egymást követõ menetben három és fél kiló kristályos aszkorbinsavat
sikerült elõállítania Szent-Györgyinek. |
|
|
|
|
|
C-vitamin animáció
|
| Meg is kapta a Nobel-díjat. Büszkeségére
felhõ sem vetült: meg volt gyõzõdve róla, hogy olyasmivel vitte elõre
a tudományt, amely aztán végképp nem szolgálhatja az öldöklést. Hamar
kijózanodott azonban egy német gyárban, amely a tengeralattjárók matrózai
számára állított elõ aszkorbinsavat, lehetõvé téve, hogy hónapokig
a nyílt tengeren folytassák halálos küldetésüket, anélkül hogy a skorbut
végezne velük. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
