Született :
1800 január 11-én
Szimõ
Elhunyt :
1895 december 13-án
Gyõr |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1817 |
felvette
az Ányos névet |
|
|
| 1825 |
pappá
szentelik |
|
|
| 1868 |
királyi
tanácsosi címet kapott |
|
|
| 1879 |
a vaskorona-rend
lovagja lett. |
|
|
| |
|
|
Kémiai és fizikai szakszerkesztõ abban
a bizottságban, mely a német-magyar mûszaki szótárat állította össze.
Az optikai és hullámtani kísérletek idõszaka az 1850-es évek
és az 1860-as évek elsõ fele. Optikai rácsokat 1863-ig készített.
Nagyfeszültségû készülékei zömmel az 1860-70-es évekbõl származnak.
Legismertebb külföldi eredménye a villámfeszítõ bemutatása volt
az 1873-as bécsi világkiállításon.
Szikrainduktorokkal szintén ebben az idõben foglalkozott. Ekkor
dolgozta ki különleges induktor tekercselési eljárását is. Gyõri
nyugdíjas éveiben is fõként a nagyfeszültségû eszközök szerkesztése
felé fordult figyelme.
|
|
| Szódavízgyártó gép |
|
|
Munkásságának elsõ szakaszában kémiával,
elektrokémiával és elektromosságtannal, késõbb fõleg optikai kísérletekkel
foglalkozott. 1826-ban szódavízgyártó gépet szerkesztett, aminek
alapján létesült az elsõ hazai szikvízüzem.
A készüléket latinul apparatus acidularisnek, magyarul "savanyúvízi
készület"-nek nevezte el.
Igazi fizikus lévén, elõadásait meggyõzõ demonstrációkkal kíséri,
hallgatóságát az elõre elkészített "mesterséges szénsavas vízzel"
kínálja.
Egyik elõadásán a következõ szavakkal kommentálta új találmányát:
"Bátor vagyok tehát tisztelt gyülekezetnek ezennel kétnemû savanyú
vizet bemutatni. Egyik palaczkban foglaltatik a savanyú vizeknek legegyszerûbbike,
mellyben a közönséges vizen, és avval egyesült szénsavon kívül semmi
más ásványos rész nem találtatik. Ezen víz nagyobb mértékben bírja
magában tartani a szabad szénsavat, mint az, mellyben a szénsavon
kívül még többféle savak is felolvadvák; s azért azon csípõssége,
mellyet a pezsgõ borban kedvelünk, nagyon kielégíthetõ; pohárba töltetvén
szüntelen szénsav buborékokat hány, még a szénsav nagyobb része el
nem röpül; legjobb tehát a poharat azonnal, hogy megtöltetett, ki
is üríteni, különben a víz sokat vesztene kellemes csípõsségébül."
Itt kitöltötték a hallgatóság számára a szódavizet, melyet Jedlik
aztán így kínált kóstolásra:
"Érdemes lehet ezen pezsgõ víz azon személyekre nézve, kik borral
nem élvén, szomjuságuk oltásakor az említett pezsgõi csípõsséget éldelni
kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne czéliránytalan ital,
mellyekben a szénsav által történendõ izgatás a belsõ részekre jótékonyan
hat. Mondhatom volt alkalmam cholera idejében némelly ismerõseim közül
tapasztalni, mennyire epedtek ezen ital után, s nem keveset enyhítettek
kínzó állapotukon, midõn az orvos engedelmébül vele élhettek. Illy
neme a savanyú vizeknek természetben nem találtatik: mert a szénsavval
egyesült víz többféle ásványos részekkel érintésben lévén, azokbul
kisebb vagy nagyobb mennyiségben mindenkor valamit magába vesz."
Az Európán végigsöprõ nagy kolerajárvány 1831 nyarán pusztított
Magyarországon: keletrõl haladt nyugat felé. Jedlik, akit 1831 áprilisában
helyeztek át Gyõrbõl Pozsonyba, a maga módján próbálta enyhíteni
a betegek szenvedését. Felismerte, hogy a szódavíz hatására a betegek
szenvedései némileg csökkentek.
Elõadását a következõ szavakkal zárta:
"A többi palaczkokban pedig foglaltatik egy más nemû savanyú
víz, melly legközelebb a rohitsihez hasonlít; attul még is abban különbözõ,
hogy a szénsavas mészeg és kénsavas szikeg, mellyek a rohitsiben találtatnak
ugyan, de mivel az ital kellemetességét elõ nem segítik, ebbül egészen
kihagyatvák. Ennek vegyrészei a vizen kívül kettedsavas kesereg és
kettedsavas szikeg. Illy nemü savanyú víz annyi szénsavat, mennyit
az elõbbiben tapasztalánk, szabad állapotban nem foglal; de annál
többet bír az említett savak segedelmével megkötött állapotban; s
ezen oknál fogva, ha bor vagy czitromlé hozzá töltetik, az említett
savak vegytanilag azonnal föloszlatnak, és a szabadon eresztett szénsavakkal
az egész keveréket kellemes csípõsségûvé teszik."
Majd pedig a szerzõ az alábbi felhívást intézte a jelenlevõkhöz:
"Végtére tisztelettel jelentem, hogy ha némellyek a tisztelt
gyülekezetbül ezen savanyú vizek készítési módárul meggyõzõdni kívánkoznának,
azok elõtt a kijelelendõ idõben egy akónyi közönséges vizet savanyú
vízzé változtatni ezennel magamat késznek ajánlom."
Ezzel végül is felajánlotta, hogy szódavízgyártó gépével bármely
közönséges vízbõl bárki számára képes elõállítani szódavizet.
|
|
|
|
|
|
Szódavízgyártó gép
|
A fenti szövegben feltûnõ lehet egy-két magyarosított kémiai szakkifejezések
használata is. Rohits ma Rogaska Slatina Szlovéniában. Szénsavas
mészeg: CaCO3, kénsavas szikeg: Na2SO4, kettedsavas kesereg: Mg(HCO3)2,
kettedsavas szikeg: NaHCO3. Tudni kell, hogy 1841-ben még nem lehetett
az egyetemi elõadásokat magyarul tartani. Ugyanakkor 1828 óta készen
állt az az egységes magyar kémiai szaknyelv, melyet Schuster János
(1777-1839) alkotott meg, Jedlik is ezt használta. Késõbb Jedlik
lett a kémiai és fizikai szakszerkesztõ abban a bizottságban, mely
a német-magyar mûszaki szótárat állította össze.
Figyeljük meg, hogy Jedlik rögtön tanácsokat is adott a szódavíz minél
kellemesebb elfogyasztására, hiszen javaslatokat tett annak borral
vagy citromlével való ízesítésére.
A szódavízgyártó gép leírását publikálni akarta, ezért elküldte
latinul Bécsbe, a Zeitschrift für Physik und Mathematik-hoz.
Baumgarten, a folyóirat egyik szerkesztõje és tulajdonosa németre
fordította Jedlik cikkét, s Bereitung Künstlicher Säuerlinge címmel
megjelentette.
|
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
