Született :
1900 július 24-én
Gyulavári
Elhunyt :
1992 október 4-én
Washington |
| Fontosabb évfordulói: |
|
|
| 1932 |
Házasságot
köt Lázár Ilonával |
|
|
| 1934 |
Megszületik
Márta nevû leánya |
|
|
| 1945 |
Elsõ házassága
felbomlik |
|
|
 |
| 1947 |
Házasságot
köt Herczegh Júliával |
|
|
| 1948 |
Magyarország
elhagyása |
|
|
| 1948 |
Megszületik
ifjabb Bay Zoltán |
|
|
| 1949 |
Megszületik
második leánya, Júlia Lilla. |
|
|
|
|
| |
|
|
Mikor a lézer bevonult a kisérleti
fizikába, õ is érdeklõdéssel fordult feléje.
A fénysebesség mérésének új lehetõségét látta ezen eszközben. S
ez lett a méréstan új mérföldköve is.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes
idõ-hosszúság standard bevezetéséért.
Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem
ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.
|
|
| A méter új definíciója |
|
|
Bay Zoltán Washington mellett telepedett le. Az Amerikai Szabványügyi
Hivatal Atomfizikai Osztályának vezetõjeként gyökeresen átformálta
a méter-fogalmát.
A Francia Forradalom parlamentje egymástól függetlenül definiálta
a távolság egységét, a métert, mint a sarkkör és az egyenlítõ távolságának
tízmilliomod részét, meg az idõ egységét, a másodpercet, mint a nap
hosszának 1/86400 részét. Késõbb, a mérési pontosság fokozódásával
a Párizsban õrzött platina-rúd hossza lett a méter, a cézium-atom
rezgésének elõírt sokszorosa a másodperc. |
|
|
|
|
Lézerkísérlet a fénysebesség meghatározására
Washingtonban (1971)
|
A 20. században Albert Einstein mutatott
rá a tér és idõ alapvetõ egységére, melyeknek egymástól függetlenül
nem adható objektív értelem. Bay Zoltán ismerte föl, hogy a lézer-technika
fejlõdése módot ad arra, hogy a méter szabványát a másodperc atomórára
alapozott pontosabban reprodukálható szabványára vezessük vissza.
Kutatók hosszú sora, köztük Bay Zoltán is, kimutatták, hogy a fény
terjedési sebessége légüres térben független a fényforrástól, a fény
erõsségétõl, frekvenciájától, irányától, a mérõ személytõl. Ezért
a távolság jellemzésére azt az idõt használhatjuk, amennyi alatt a
fény a távolságot befutja (radar-módszer).
A módszer lényege: ha c a jel sebessége, akkor t idõ alatt a jel
x = c * t távolságot tesz meg.
A lézer-technika magas frekvenciájú látható fénnyel mûködik, az
atomóra viszont alacsony frekvenciájú rádióhullámot bocsát ki. 25
év kemény kísérleti munkája volt szükséges a nagy frekvencia-távolság
áthidalására és a mérnök-társadalom meggyõzésére.
Végül a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság 1983 októberében
Párizsban tartott konferenciáján szentesítette a Bay Zoltán által
javasolt új definíciót:
"1 méter az a távolság, amit a fény légüres térben 1/299 792
458 másodperc alatt befut."
Ettõl a naptól kezdve nem kell tovább törekedni a fénysebesség pontosabb
és még pontosabb megmérésére: a c = 299 792 458 m/s most és mindörökre.
Nem csak fizikusok és mérnökök, hanem az iskolásgyerekek is megtanulják,
amire Bay Zoltán tanított: a távolságot órával lehet mérni, mert tér
és idõ nem függetlenül léteznek. |
|
|
|
|
© 2003
|
|
Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|
