Született :
1900 július 24-én
Gyulavári
Elhunyt :
1992 október 4-én
Washington |
Fontosabb évfordulói: |
|
1932 |
Házasságot
köt Lázár Ilonával |
|
1934 |
Megszületik
Márta nevû leánya |
|
1945 |
Elsõ házassága
felbomlik |
|
 |
1947 |
Házasságot
köt Herczegh Júliával |
|
1948 |
Magyarország
elhagyása |
|
1948 |
Megszületik
ifjabb Bay Zoltán |
|
1949 |
Megszületik
második leánya, Júlia Lilla. |
|
|
|
|
Mikor a lézer bevonult a kisérleti
fizikába, õ is érdeklõdéssel fordult feléje.
A fénysebesség mérésének új lehetõségét látta ezen eszközben. S
ez lett a méréstan új mérföldköve is.
Publikációiban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló egységes
idõ-hosszúság standard bevezetéséért.
Bay maga is megjegyezte, hogy eddigi pályafutása során soha nem
ütközött ekkora ellenállásba, mint a standardizálási rendszer.
|
|
Fotoelektron-sokszorozó |
|
Az elektron és foton ütközésekor (Compton-szóródás)
a szórt részecskék ezredmásodpercnyi pontossággal egyidõben regisztrálhatók
azokban az irányokban, amiket az energia és lendület megmaradása
megkíván.
A Compton-szórást Geiger-féle számlálócsövekkel észlelték. Ennek gáztöltésében
a nagyenergiájú foton ionokat kelt, amiket magasfeszültség gyorsít,
a nagyenergiájú ionok ütközése további ionokat kelt. Az így keletkezõ
ionzápor adja a mérhetõ elektromos jelet. A zápor kifejlõdése ezredmásodperc
alatt történik, de Bay azt gondolta, hogy az ezred másodperc borzasztóan
hosszú idõ az atomok világában ugyanis az elektronok többezerszerte
könnyebb részecskék, mint az ionok. Zworikin Amerikában rádióerõsítésre
kifejlesztett egy elektronsokszorozót. Ebben a vákuumban magasfeszültséggel
fölgyorsított elektron fémlapba ütközve további elektronokat kelt,
ezeket a feszültség ismét fölgyorsítja, azok a következõ fémlapba
ütközve még több elektron szabadítanak ki, és így tovább. Az elektronlavina
a másodperc milliárdod része alatt kifejlõdik. Amikor ezt Zworikin
Budapesten elmondta, Bay fölvetette neki, hogy az elektronsokszorozót
részecskedetektálásra is föl lehetne használni, de ez Zworikint nem
érdekelte, csak a rádióerõsítés.
Az 1940-es években Bay Zoltán és Dallos György kifejlesztették a nagyenergiájú
fotonok jelzésére szolgáló fotoelektron-sokszorozót. Találmányukat
nem csak a Magyar Tudományos Akadémia folyóiratában írták le, hanem
közölte a világ legolvasottabb természettudománvos folyóirata is,
a Nature. Kimutatták a Compton-elektron és Compton-foton koincidenciáját.
Ha az elektronról tudósító elektromos jel vezetéke és a fotonról tudósító
elektromos jel vezetéke közt 1 cm hosszkülönbséget létesítenek, a
koincidencia eltûnik. Ezzel Bay Zoltán igazolta, hogy egyedi foton-
elektron ütközéskor az energia egy milliárdod másodperc pontosságon
belül megmarad.
Az elektronsokszorozó egyedülálló idõfelbontását kihasználva késõbb
(Washingtonban) Bay Zoltán elektron-foton ütközésben az energia és
lendület megmaradásának pontosságát még százszorosra fokozta. Ezek
tehát szigorú megmaradási törvények, nem csupán statisztikus átlagban
érvényesek. Bothe Nobel-elõadásában büszkén idézte Bay Zoltánt, aki
a koincidencia általa mért 0,001 másodperces pontosságát 0,00000000001
másodpercre javította! Bay mérése az energiamegmaradás törvényének
legpontosabb igazolása. |
|
|
Fotoelektron-sokszorozócsõ
|
Zworikin vállalata, a Radio Corporation
of America (RCA) féltékeny is lehetett Bayra, mert Washingtonban a
Smithonian Természettudományos Múzeumban a Bay-féle elektronsokszorozó
volt kiállítva. |
|
|
© 2003
|



Az oldalak megtekintéséhez minimum 800x600-as felbontásra és 16bit-es
színmélységre
van szükség !
Ajánlott felbontás
1024x768 pixel
24bit-es színmélység!
Támogatott
böngészõ típusok:
IE , NS, Mozilla, Opera
Minden jog fenntartva
Horváth & Fellner
© 2003
|
|